Kintlévőségek behajtása: A társasházak zöménél a leggyakrabban elhangzó kérdés: mit tettek a közös költség beszedéséért? A társasházkezelők többsége szereti ezt halogatni, néha félnek is jogi lépéseket tenni a nem fizetőkkel szemben.           Bővebben >>> Bankszámla, biztosítás: Ön tudja, hogy miért annál a banknál vezeti a ház a folyószámláját, amelyiknél? Meg tudja válaszolni, hogy miért azt a biztosítót bízták meg társasházuk biztosításával, amelyiket?                       Bővebben >>> A közös képviseleti díj: Tudomásul kell venni: 999 forintos albetétenkénti díjért – bármennyire tetszetősnek és akciósnak tűnik elsőre – nem lehet érdemi, pláne minőségi munkát elvárni a társasházkezelőtől. Szerintünk ezt elvállalni is tisztességtelen ennyiért, mert ebből fakadnak az általános bizalmatlansághoz vezető esetek. Aki ugyanis ennyiért ígéri, hogy „kezeli” a társasházat, az a közüzemi számlák befizetésén és az éves elszámolások – vázlatos – elkészítésén kívül a világon semmit nem fog tenni Önökért. És még így is annyi házat kell összeszednie a rentábilis működéshez, amennyi önmagában is ellehetetleníti azt, hogy úgy érezzék a tulajdonosok, haladnak az ügyeik. (Tanmese: jártunk egyszer egy ilyen irodában, 400 (!) házat kezeltek ott. Húsz percig tartott, amíg az általunk keresett épület dossziéját megtalálták…) Ez kapható ennyiért, olyan, mint a nyolc forintos zsömle. Aznap még ehető, de másnap már… MI elsőként felmérjük a társasházakat. Állapotát, költségvetését, helyzetét, a kintlévőségek arányát, a folyó perek számát – és ennyi adat ismeretében határozzuk meg a vállalási díjat. Ezért a díjért mi gazdálkodunk. Gazdálkodunk az Önök pénzével, vagyonával – ez az egyik legfőbb különbség a közös képviselő és a társasházkezelő között. Javaslatokat teszünk – az épület adottságai alapján – hasznosításra, pályázatokra, költségcsökkentő megoldásokra. 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról